WcvZ116cYOqlO_Jg9c2aVSHqXvhhj6ptAeeepEjvjMw

Nyulakról

A házinyúl eredete

 

Világszerte több, mint 40 nyúlfaj él, de a házinyulak minden fajtája egyetlen fajtól, az üregi nyúltól (oryctolagus cuniculus) származik. Csak családi szinten van származási kapcsolat a mezei nyúllal (Lepus europeus).

 

  Az üregi nyúl eredetét és evolúcióját nem ismerjük pontosan, ugyanis csontjai kicsik, nagyobb állatfajok csontjainál törékenyebbek. A tűzben könnyen eléghettek, a maradványokat ragadozók elfogyaszthatták, így a régészek számára ritkán maradtak leletek.

 

  A nyúlszerű rágcsálók (Lagomorpha) az eocén korban (45 millió évvel ezelőtt) már éltek. A legrégebbi üregi nyúltól származó csontlelet 6 millió éves, Spanyolország területén, Andalúziában találták. Ez az emlős kb. 1 millió évvel ezelőtt jutott túl a Pireneusokon és telepedett meg Dél-Franciaországban. A Loire azonban még évezredeken keresztül természetes határt szabott további terjedésének.

 

Oskori_nyul_abrazolas

  Ó-egyiptomi falfestményeken, szarkofágok domborművein látható nyúl (i.e. 2000-2500). A szertartásokon, mint áldozati állat szerepelt. A nyúl húsát a föníciaiak (i.e. 1000) ízletesnek tartották. A híres római történetíró Varro (i.e. 116-27) leírásaiból tudjuk, hogy a rómaiak ún. leporáriumokban, fallal körülvett nyúlkertekben tartották a nyulat, és mint vad (vadászható) állat terjedt el a birodalomban. Előszeretettel fogyasztották a magzatokat és az újszülött nyulakat is.

Hare Hunting (Roman Mosaic) Roman Art Civic Museum, Oderzo, Italy

A X. században jelent meg az üregi nyúl Észak-Franciaországban, majd a középkorban, egész Európában elterjedt. Ebben az időben a tengeri hajósok a főbb útvonalak menti szigetekre élő nyulakat telepítettek, "húsraktár" céljából.

  Angliában és Nyugat-Európa más államaiban kőkerítéssel körülvett kertekben tartottak nyulat. "Igazi" háziasításuk a XVI. században a kolostor-udvarokban kezdődött. A szerzetesek főként nagyböjt idején fogyasztották, mint böjti, a halhússal azonosnak tekintett eledelt. 1595-ben már több fajtáról (vadas, fehér, hamuszürke, fekete-fehér tarka) tesznek említést. Ebben az időben a franciák, az olaszok, az angolok és a flamandok élenjárók voltak a nyúltenyésztésben. A szaporítás mellett egyre céltudatosabban tenyésztették is a nyulat. Húshiány miatt a világháborúk idején számos országban fellendült a tenyésztése és húsának fogyasztása.

   A XVI. században jutott el a nyúl Magyarország területére is.

   1859-ben, Ausztráliában (Viktória államban) is szabadon engedtek néhány üregi nyulat. Mivel ezen a területen nem voltak természetes ellenségeik, gyorsan elszaporodtak. Létszámukat 30 év elteltével 20 millióra (!) becsülték. Hatalmas károkat okoztak és okoznak Ausztrália mezőgazdaságában. Érdekesség, hogy az ausztrálok szemében a nyúl kártevő, ezért húsvétkor nem csokoládényulak sorakoznak a boltok polcain, hanem csoki wallabyk. Természetesen a tojást sem a nyúl hozza.

   A nyúltenyésztés "legújabb kori" történetében az 1950-es évek végére tehető az intenzív tenyésztés kezdete. Ekkor került be az USA-ból Nyugat-Európába az első nagyobb új-zélandi fehér, majd a kaliforniai állományok egyre jobban kiszorították a termelésből a színes (őshonos) európai fajtákat. Térhódításukban nagy szerepe volt annak, hogy a jó termelési eredmények mellett sokkal jobban bírták a rácspadozaton való tartást, mint a színes fajták. Ugyanakkor a fehér, jól festhető nyúlszőrért magasabb árat fizettek, mint a színesért. A hagyományos, drótfonatból készült ketrecekben és épületben történő tartás jelentett új irányt. Ugyanerre az időre tehető a nyúltápok megjelenése, majd az önetetők elterjedése. Ugyanekkorra tehető az eddig szinte ismeretlen nyúlbetegségek elterjedése is, melyek komoly veszteségeket okoztak.

   Az 1970-es években elsősorban új-zélandi fehér és kaliforniai vonalak keresztezésével állították elő az első korszerű nyúlhibrideket.

   A törpenyulak egy véletlen genetikai mutáció révén alakultak ki. Az ember ebben meglátva a lehetőséget tudatosan folytatta a "méret" csökkentését. Kezdetben labornyúlként alkalmazták őket, azonban 1894-ben egy angliai kiállításon már, mint sportnyúl is feltűnt az első törpenyúlfajta.

Vissza az oldal tetejére

Rendszertan

 

Rendszertan

Vissza az oldal tetejére

A nyúl fontosabb jellemzői

 

Morfológia

   A házinyúl testnagysága jóval tágabb határok között ingadozik, mint a vad üregi nyúlé. A háziasítás során a testsúly és a testméretek csökkenése is bekövetkezett, természetesen csak a kedvtelésből, sportból tenyésztett fajtákon. E törpefajták testsúlya 1-1,5 kg.

   A testnagyságban bekövetkezett változások azonban részleteiben a koponyát sem hagyták változatlanul. A törpe házinyulak (mint pl. a hermelinnyúl) koponyájának alaphossza a legkisebb termetű. E kicsiny termetű házinyulak kivételével mind a közepes, mind a nagy termetű házinyulak koponyáján feltűnő az arckoponya erőteljes fejlettsége az agykoponyáéhoz viszonyítva.

   Az üregi és a házi nyulat jellegzetes zápfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk, de éppen a fogazatban rejlik a különbség, amelyet a rokonsági kapcsolatok vizsgálata során nagyon is fontosnak ítélnek meg: a nyúlalakúak felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található, a fogzománc ezeket is teljesen körülöleli.

Fogképlete: 2 0 3 3 3 3 0 2 = 28

                       1 0 2 3 3 2 0 1

   Az újszülött nyúl 16 foggal jön a világra, de ezek közül csak a 4 metszőfog állandó, a többi tejfog. A fogváltás a nyúlfióka 18 napos korában kezdődik. A végleges fogak száma a nyúlnál 28.

 

Testalkat

   A házinyúl testalkata lényegében véve megőrizte a vad ősre, az üregi nyúlra jellemző sajátosságokat, de a részletek tekintetében sok a módosulás. A közös ős legtöbb vonását még a törpenyulak hordozzák, azonban minél nagyobb az állat testtömege, ez az eltérés annál szembetűnőbbé válik. Dongásabb, hosszabb lesz az állat törzse, nagyobb és durvább a feje, hosszabbak - és igen gyakran kifejezetten lapátszerűek - a fülei. A lógó fül csak a házinyulak sajátsága, vad üregi nyulakon sohasem fordul elő. Az üregi nyúlhoz hasonlóan az elülső végtagon 5, a hátulsón 4 ujj van.

Hazinyul_testalkat 

Emésztőrendszer

   A nyulak emésztőrendszere az állat táplálkozási szokásainak megfelelően alakult. Az elfogyasztott (kizárólag növényi) táplálékot így tudják a legjobban hasznosítani. Mivel a növények tápértéke viszonylag alacsony, a nyulaknak sokat kell enniük, hogy igényeiket kielégítsék. Egy 2,5-4,5 kg testtömegű nyúl emésztőcsatornájának hossza 4,5-5 m.

Nyul_emesztokeszuleke12 hetes, táppal etetett növendéknyúl emésztőkészüléke (Lebas, 1986)

   A nyúl emésztésének sajátosságai a testtömeghez képest nagy gyomorban és vakbélben lejátszódó, jellegzetes emésztési folyamatokra és lágybélsár-evésre (cekotrófia) vezethetők vissza. A nyúl gyomra relatíve hatalmas, az emésztőcsatorna űrtartalmának 30-35 %-t teszi ki. Az állat faji sajátossága, hogy nem tud hányni. Ennek oka a nyelőcső és a gyomor által bezárt szög, ami eltér más háziállatokétól. (Kivételt képez még a ló).

 

Az emésztőcsatorna egyes szakaszainak viszonylagos
nagysága az egyes állatfajokban (A teljes emésztőrendszer
űrtartalmának százalékában) (Portsmonth, 1972)

emeszto

A pilorusnál kezdődő és a vakbél alapjánál végződő vékonybél (epés-, éh- és csípőbél) 3 m hosszú és 1 cm átmérőjű. Kémhatása, - a kezdeti szakaszt leszámítva - az epe és a hasnyálmirigy váladékai miatt kiegyenlített, enyhén lúgos (pH = 7,2-7,7). Tartalma - különösen a felső részen - folyékony, amelyet kb. 12 cm-es, csaknem üres részek szakítanak meg.

   A vastagbél (vakbél, remesebél, végbél) legterjedelmesebb része a vakbél, amely "fermentációs tartályként" működik. A vékonybél és a remese egymáshoz közel (az alapi résznél) csatlakozik a vakbélhez, így egy elágazó zárt zsákhoz hasonlítható, amelyben a tartalom az alaptól a csúcs felé középen, majd vissza a fal mentén mozog, keveredik. A vakbél 40-45 cm (a féregnyúlvány, amely a sav-bázis egyensúly szabályozásában tölt be fontos szerepet, 13 cm hosszú és 3-4 cm átmérőjű). Nyúlban az emésztőcsatorna űrtartalmának 49 %-át teszi ki a vakbél, míg az ugyancsak "nagy vakbelű" lóban ez az érték 16 %. A mikróbás fermentáció következtében illó zsírsavak képződnek, erre vezethető vissza, hogy a pH-ja – részben a takarmány rosttartalmától függően - 6 körüli.

   Az 1,5 m hosszú remesebél a 0,5 m hosszú gurdélyos proximális, az ezt követő rövid fusus colinak nevezett, a bélmozgást szabályozó remeseszakaszra és a sima disztális kolonra osztható. A gurdélyos rész fontos szerepet játszik a kemény és a lágy bélsár elkülönítésében.

   A gyomor és a vakbél egymáshoz viszonyított aránya az életkorral változik. A szopósnyulaknál még viszonylag a gyomor a nagyobb, a növendékeknél és a kifejlett nyulaknál pedig már a vakbél. A takarmány energiatartalmának a hatását is megfigyelték. Az alacsony energiaszintű tápot evő nyulaknál a gyomor és tartalmának, a magas energiatartalmút fogyasztóknál a vakbél és tartalmának súlya megnő.

   Emésztés szempontjából a csak tejet fogyasztó szopósnyúl és a szilárd takarmányt evő növendék- és kifejlett nyúl lényegesen különbözik egymástól. A nyúltej összetétele jelentősen eltér a takarmányétól, számottevően magasabb a zsír és alacsonyabb a szénhidrát tartalma. A tej emésztésére "berendezkedett" nyúlban a szilárd takarmány fogyasztására történő átmenet időszakában lecsökken a gyomor pH-ja, a hasnyálmirigy enzimtermelése megnő, kialakul a bélflóra, elkezdődik a cekotrofia.

   Az elfogyasztott takarmány, az alapos rágás és a nyállal való elkeveredés után gyorsan a gyomorba jut. 3-6 órai itt tartózkodás során tejsavas erjedésen, majd a fehérjék sósav-pepszines emésztésen mennek át, és a gyomor erőteljes összehúzódása segítségével a vékonybélbe kerülnek. Az emésztés folyamán az epesavak, a hasnyálmirigy és a bélnedv enzimjei játszanak fontos szerepet. A könnyen lebomló részek a bélfalon keresztül a véráramba jutnak. A mintegy másfél óra alatt fel nem tárt anyagok a vakbélbe lépnek. A mikrobás emésztés során keletkező illó zsírsavak (főként ecetsav) a vastagbélből felszívódnak. A sok rostot tartalmazó kemény, golyós valódi bélsár végleg eltávozik a szervezetből, a fehérjében és vitaminokban gazdag lágy bélsarat pedig a nyúl ismét elfogyasztja.

Taplalek_es_cekotrof_aranyaA gyomortartalmon belül a táplálék és a cékotrof aránya a nap folyamán (Gidenne, 1986)

   A cékotrófia nem csak a házinyúl (üregi nyúl) sajátossága. Kétféle bélsár képződését és a lágy bélsár elfogyasztását megfigyelték a mezei nyúlban, a hódban, a tengeri malacban és a nemes csincsillában is. A cékotrófiát meg kell különböztetnünk a koprofágiától, amely esetében csak egy típusú bélsár képződik, és azt fogyasztja el az állat rendszeresen (patkány), vagy időnként, valamilyen hiány vagy viselkedészavar következtében (kutya, sertés, ló).

   Maga a cékotrófia (caecotrophia) a vakbél latin nevéből származik. A bendőemésztéshez és a kérődzéshez hasonlítható "álkérődzés". Azonban mégis sok tekintetben különböző táplálóanyag újrafelvételi folyamat. Maga a folyamat, azt jelenti, hogy a nyúl bélcsövében képződő kétféle bélsár (lágy és normál) közül a lágy bélsarat rendszeresen elfogyasztja (szárazanyagban és rostban szegényebb, fehérjében, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabb) és ez által fehérjéhez (aminosavakhoz), vitaminokhoz - főleg B csoportbeliekhez - és ásványi anyagokhoz jut. Ezért nem szükséges a nyúlnak kívülről plusz B csoportbeli és K vitaminokat adagolni, kivéve persze, ha valamilyen betegség folytán erre az állatnak szüksége van.

   A lágy bélsárgolyókat könnyű megismerni, mert nyálkaburok veszi körül. Szőlőfürtre emlékeztetnek és a jellemző kemény bélsárgolyónál 2-3-szor hosszabbak. Sokan hasmenésnek hiszik, ha kedvencüknél ezt az állagú székletet látják. Ez a bélsár a táplálkozás után 8-12 órával jelenik meg, és az állat kiszippantja a végbélből. Sokszor megfigyelhetjük, hogy ilyenkor kedvencünk ülő pózt vesz fel. Ha mégis megtaláljuk az alomban ezeket a "szőlőfürtöket", akkor az állat valószínűleg telítve van az ebben rejlő anyagokkal, tehát már nincs szüksége jelenleg többre. Azonban a cékotróf elfogyasztására a nyúlnak szüksége van. A jelenség újszülötteknél nem figyelhető meg, az csak a harmadik héttől, fokozatosan, a szilárd takarmányra való áttéréssel párhuzamosan alakul ki.

   A cekotrofiának ugyanakkor nincs szerepe a rost emésztésében, mert a rost a kemény bélsárral távozik, nem kerül vissza a vakbélbe.

Lagy_es_kemeny_belsarLágy és keméy bélsár

   A házinyúl faji sajátossága, hogy nem tud hányni. Másik jellemzője, hogy a gyomor pH-ja erősen savas. A szopósnyúl gyomrában a pH még 5-6 közötti; a választás után esik le 2 körüli (1,8-2,2) értékre. A gyomor pH süllyedésének sebessége a szilárd takarmányra való áttérés ütemétől függ, amit bizonyít, hogy a 42 napos korig csak tejen tartott nyulakban 6,9 pH-t mértek. Az alacsony pH-nak sterilizáló szerepe is van; a szájon át bejutó baktériumok és más mikroorganizmusok ilyen savas közegben elpusztulnak.

 

Az emésztőrendszer különböző szakaszában mért pH érték különböző állatfajokban (Smith, 1965 után)

emeszto2

 

Hőháztartás

A házinyúl bőrét a bőr alatti kötőszövet nagyon lazán fűzi az alatta levő izomzathoz, s ezért bőre igen könnyen ráncolható. A laza bőr önmagától is könnyen képez ráncokat, ilyen bőrráncosodás a nőstény házinyulakon gyakori nyaklebernyeg vagy toka.

   A házinyúl bőrében nagyon kevés az izzadságmirigy. A verejtékezni képtelen nyulak nagy melegben a lihegéssel együtt járó fokozódó nyálelválasztást arra is használják, hogy a nyálukkal nedvesítsék be szőrzetüket. Annak elpárolgása hűti le testüket. A nyári nagy melegben sokat segíthetünk az állatnak, ha a fülét (mint óriási hő leadó felületet) benedvesítjük.

Vissza az oldal tetejére

Érzékszervek

 

Pár napos fiókák érzékelése még rendkívül csekély, szinte teljesen érzéketlenek a külvilágra. Legelőször a bőridegek lépnek működésbe, azonban kezdetben ezek még annyira fejletlenek, hogy alig képesek fájdalmat jelezni, csaknem érzéketlenek. Az idegrendszer érzékenysége az egyedfejlődés folyamán alakul ki, ezért az állat születéskor rendkívül közömbös a külvilági ingerekkel szemben. A szopási ingert is csak az váltja ki, ha mocorgás közben az anya csecse a fióka szájához ér. Ha ez nem történne meg, akkor hang nélkül éhen pusztulna a kicsi.

   A kifejlett állatnak – mivel zsákmányállat – igen fejlettek az érzékszervei.

 

Látás

   A vizuális csatornán keresztül főleg a testtartások és a színek változásával kommunikálnak az állatok. A vizuális jelzések csak egyenes irányban továbbíthatók. Az állatok a vizuális jelzéseket főleg rövid távú kommunikálásra használják. A nyúl zsákmányállat, ennek megfelelően alakult a látása is. Szemei a fej oldalán találhatók, szemben a ragadozókéval, amelyeknek a szeme a fej elülső részén foglal helyet. Ez az oldalsó helyzet nagy előnnyel jár, mivel óriási látómezőt foglal magába. A szemnek látómezői szűk sávban fedik egymást. Egyik szemének látószöge mintegy 190°. Látóterük pedig, mindkét szem esetében nagyobb, mint 170°. Látásuk az 511 nanométeres tartományban a legjobb. Ezért mindig ügyeljünk, hogy milyen sebességgel közeledünk nyulunkhoz, mivel nagyon könnyen kiválthatjuk belőle a menekülési reflexet.

   A nyúl távollátó, tehát közelre kevésbé lát jól. Szürkületben kitűnően lát (ilyenkor aktív), viszont az erős fény elvakítja. Színlátása hasonló az emberéhez.

   Szem előtt kell tartani, hogy a legtöbb nyuszi fél a sötétben (ez alatt teljes sötétséget értek). Megfigyeltem, hogy ha kedvencünket teljesen zárt helyen tartjuk éjszakánként, rettenetes lármával adja tudtunkra nemtetszését. (Sok helyen elfogadott a nyúl dobozban tartása). Mikor kiengedjük, sietve a gazdi menedéket nyújtó kezei közé szalad. Ha azonban éjszakára ketrecben vagy olyan alkalmatosságban helyezzük el, melyből kilát, megnyugszik, és nem zajong tovább.

 

Hallás

   Már többször is említettem, a nyúl zsákmányállat, ennek következtében rendkívül jó a hallása. Mivel látószögük igen nagy, ezért nem kell feltétlenül az inger irányába fordulniuk ahhoz, hogy lássanak. Gyakran csak a fülüket fordítják a "forrás" felé, ezzel jelezve figyelmüket. Hallásuk sokkal jobb, mint az emberé. Ezt tartsuk szem előtt, mikor a nyuszi lakhelyét választjuk ki. Csendes helyet keressünk neki a lakásban. Vonatkozik ez a nem házi kedvencként tartott nyulakra is, zajmentes, nyugodt környezetben eredményesebb a tartásuk.

 

Szaglás

  Fajtársak, ha találkoznak, először megszaglásszák egymást. Ezzel magukban "besorolják" a másikat. A közhiedelemben a nyúl azért mozgatja fel-le az orrát, hogy megakadályozza állandóan növő fogainak túlnövését. Ez nem igaz. Az orrmozgás a szaglást segíti. Vadnyulaknál feltűnő jelenség, mikor az állat a széliránnyal szembe fordulva erősen szimatol. Ilyenkor méri fel a környezetében elhelyezkedő "barátot és ellenséget".

 

Tapintás

   A nyuszi bajusza a térérzékeléshez szükséges. Ezáltal meg tudja állapítani a környezetében levő tárgyak hozzá való távolságát. Ha ezt megszüntetnénk, mármint a bajuszt, (ami persze tilos), állatkánk tájékozódó képessége igencsak megromlana, folyton a környezetében levő tárgyaknak ütközne.

 

Ízlelés

   A négy alap ízt hozzánk hasonlóan a nyulak is meg tudják különböztetni. Ízlésük azonban más, nem zavarja őket, ha valami nagyon sós vagy keserű. Az édeset rendkívül szeretik, ezért előszeretettel elfogyasztják a csokoládét és a kekszet is. Természetesen akármennyire is rajong kedvencünk ezekért a mennyei finomságokért, az ő szervezetére ezek károsak. Ezért inkább kedveskedjünk nekik egy szép salátalevéllel, vagy egy szelet almával.

   A négy alap íz megkülönböztetésén túl a nyúl nem érzékeli a csípős ízt. Vigyázzunk, ha esetleg nyuszinknak paprikát adunk (amit rendkívül kedvelnek), hogy az ne legyen csípős. Mivel állatkánk viselkedésében nem fogunk változást észlelni, ő ugyanolyan hévvel fogja megenni mind a csípős, mind az édes paprikát, de nyálkahártyájának az egyáltalán nem tesz jót. Ezzel szemben, ha vöröshagyma darabot kap, az abban levő antioxidáns belőle is kiváltja az ismert reakciókat. Ő nem könnyezni fog, hanem hevesen dörzsölgeti az orrát.

 

Hang

Az emberek nagy többsége szerint a nyúl néma állat. Ez azonban nem igaz. Ha megijed panaszos hangot hallat. Az újszülött nyulak is "sírással" kommunikálnak anyjukkal. Fájdalmában még sikításra is képes.

 

Vissza az oldal tetejére

 

Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges! ©2008