WcvZ116cYOqlO_Jg9c2aVSHqXvhhj6ptAeeepEjvjMw

Betegségek

Betegségek

   Majdnem minden betegség veszélyes, ha nem ismerjük fel időbe, és nem kezeljük. Bármilyen állat tartásánál – legyen az, hobby vagy termelői munka – szükséges egy állatorvos kiválasztása, aki ismeri az állományt, és rendszeres felügyelet alatt tartja állatainkat. Legtöbbször a baj megelőzhető. Ha az alábbiakban leírt betegségek tüneteit felismerjük, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz.

Yoda_beteg

Nyuszinkat óhatatlanul is érheti baleset, ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell fordulni

Vissza az oldal tetejére

Vírusos betegségek

 

Myxomatozis
A házinyulaknak egészen 1984-ig a myxomatozis volt az egyetlen, komoly veszteséget okozó vírusos betegsége. Ausztráliában dedomesztikálódott állományt is ezzel a vírussal sikerült tömegesen csökkenteni.

 

   MyxomatozisEzt a betegséget először 1896-ban észlelték Dél-Amerikában a gyapotfarkú nyulakon. Innen terjedt át Európára. A betegséget a Lepoipox vírus idézi elő. Nálunk csak a házinyúl és az üregi nyúl fogékony a vírusra. A vírus terjesztését a különböző vérszívók végzik (szúnyog, bolha, atka, kullancs). A myxomatozisban megbetegedett állat véréből, vagy egyéb szövetnedvéből felvett vírus hónapokig életben marad a vérszívó rovarokban, és minden korosztályt fertőz a nyulak között.

Tünetek: Először a fülben futó erek átjárhatósága miatt a fülkagylón vérzés észlelhető, majd ez a fejre, orra is kiterjed. Lappangási ideje 7-10 nap. Ha lefolyása rövid, szintén 7-10 napig tart, ha hosszú, akár két hétig is elhúzódhat. A betegség az állat elhullásával végződik.

Kezelés: A myxomatózisos csomók megjelenésekor a nyúl már nem gyógyítható. Egyetlen mód a megelőzés.

Megelőzés: Az istálló tisztántartása, vérszívók távoltartása az egyik lényeges szempont. Ez szúnyoghálóval és Atoparazia-ellenes készítménnyel megoldható, de nem ad 100 %-os biztonságot. A másik fontos szempont a vakcinázás. Myxovac vakcinával az állatok 3 hetes kortól olthatók. A fióka anyjától származó védettsége 2 hét után megszűnik. A megelőzés rendkívül fontos, mert a myxomatózis következménye a közel 100 %-os pusztulás lehet.

 

Fibromatózis
A házinyúl bőr alatti kötőszövetében kialakuló vírus okozta daganatos betegség. A kórokozó a Leporipox nemzetségbe tartozik. Terjedése hasonló a myxomatóziséhoz, a vírus vérszívó rovarok, szúnyogok, és ízeltlábúak közvetítésével kerül a nyúl szervezetébe.

 

Tünetek: A daganatok száma egy, vagy néhány. Folyamatosan nőnek, ésFibromatozis elérhetik a 2 cm-es nagyságot is.

Kezelés: A daganatok rendszerint 2-3 hónap múlva maguktól visszafejlődnek.

Megelőzés: Mivel a fibromatózis terjedése hasonló a myxomatoziséhoz, ezért megelőzése is megegyezik vele.

 

Vérzéses betegség
Vírus okozta betegség, melyet először 1984-ben, Kínában ismertek fel. Ekkor ez a betegség járványszerűen söpört végig Kína területén több százezer angóranyúl pusztulását okozva. Magának a betegségnek többféle elnevezése is létezik: nyulak vírus okozta vérfertőzése, elhalásos májgyulladás, nyúlpestis, vérömléses tüdőgyulladás.

 

   Verzeses_betegsegKórokozója egy kalicivírus, melyre csak a házi- illetve őse, az üregi nyúl fogékony. Lappangási ideje, mint a tüneteinek jelentkezése után lefolyása is, csak néhány nap. Rendkívül járványos jellegű, és magas mortalitással (elhullással) járó betegség. Egyes leírások szerint a felnőtt állományokban okoz nagyobb pusztítást. Elhullási aránya 70 és 100 % közé tehető.

Tünetek: Kezdetben néhány órás étvágytalanság. Egyes esetekben a beteg állat orrjáratából véres váladék szivárog. Az elhullást megelőzően idegrendszeri tünetek lépnek fel. Az esetlegesen megmaradt egyedek, a fertőzés után még legalább egy hónapig ürítik a vírust bélsárral. Ezeket az egyedeket különítsük el.

Megelőzés: A betegséget megelőzni általános járványvédelmi módszerekkel, speciális védekezési eljárással és vakcinázással lehet. A Leporiphyl vakcina alkalmas 4-6 hetesnél idősebb nyulak hatékony immunizálására.

Vissza az oldal tetejére

Bakteriális betegségek

 

Talpfekély
    Sztafilokokkózis: A betegséget a Staphylococcus aureus baktérium idézi elő. Házinyulak környezetében bárhol előfordul. Ha rendszeresen takarítunk és fertőtlenítünk, számuk csökkenthető. Azonban a bőr sérülésein át az állat szövetébe kerülve különféle kórosformát hozhat létre.

 Talpfekely  A talpfekély a lábközép „talppárna” kisebesedésével, kifekélyesedésével jár. Teli padlón tartott állománynál, a mélyalmos tartás következtében alakul ki. A vizelet és bélsár nem tud elfolyni, pang a ketrec aljában. Az állat nem tudván máshova menni – bele kényszerül az alomba. Ez a felület felpuhítja a talppárna bőrét, s ezzel szabad utat nyit a baktériumok számára. Szintén bemeneti kaput jelent az éles ketrecen tartott nyúl, ha a padozatból éles tárgyak, szögek emelkednek ki, ezek felsértik az állat lábát.

Tünetek: Általában először a hátsó lábon, lencsényi területen, időnként vérző pörkös sebek jönnek létre. Ezek gyógyulásra nem hajlamosak. A sebek később fekéllyé alakulnak át. Az állat levert, keveset mozog, – a fájdalom miatt – kisebb a takarmányfogyasztás is.

Kezelés: Csak friss esetekben érdemes. A kezdődő talpfekélyt helyileg fertőtlenítő hatású készítménnyel kezeljük.

Megelőzés: A jól megválasztott padozat a legfontosabb. Minél simább legyen a padozat, s legyen réspadozat, melyeknek az állat talpával érintkező felülete szélesebb.

 

Tejmirigygyulladás
    Tejmirigy_gyulladasSzintén a Staphylococcus aureus baktérium okozza. A csecsbimbók nyílásán át jut a tejmirigybe.

 

Tünetek: Először a hátsó lábaknál levő tejmirigyet támadja meg. A tejmirigy fájdalmas, duzzadt, a szopós nyulak fejlődése visszamarad. Az egész állomány pusztulásához vezethet.

Kezelés: Antibiotikumokkal történik.

Megelőzés: Megfelelő higiéniai körülmények létrehozása, s padozat helyes kialakítása.

 

Vissza az oldal tetejére

Élősködők

 

Rühösség
    A házinyúl rühösségének két formája ismert. A ritkább fejrühösség és a gyakoribb fülrühösség. Itt csak az utóbbiról lesz szó.

   A fülrühösséget a Psoroptes cuniculi nevű atka okozza. A rühösség rendszerint a belső hallójárat mélyén kezdődik (itt a legkedvezőbb viszony az atkák szaporodására). Lappangása néhány nap és több hét között mozoghat. Elsősorban élő állattal, de a ketrec felszerelései, etetők, itatók, elletők is segíthetnek a terjesztésben. Ezenkívül rühatkával szennyezett takarmány és a gondozó is terjesztheti.

 

RuhTünetek: A fülkagyló belső felületén és a hallójáratban is vastag, lemezes, néha többrétegű hámlemezek vagy zsírosan tapadó pörkök jönnek létre. Ezek a hallójárat bőréhez erősen tapadnak, csak erőszakos beavatkozással távolíthatók el. Ezek alatt nedvedző, vérző felület marad vissza, melyen atkák ezrei láthatók. Gyakori szövődménye lehet a fülrühösségnek a középfülgyulladás és a gennyes agyburokgyulladás.

Kezelés: Sikeresen kezelhető hatékony készítményekkel. A kezelést érdemes az egész állományon alkalmazni és 7-10 nap után megismételni.

Megelőzés: Megbízható, atkamentes helyről vásároljuk a tenyésznyulainkat.

 

Bolha
    Házinyulaknál viszonylag ritkán megállapított bántalom. Élősködő: Spilosyllis cuniculi a házinyúl bolhája, mely csak ideiglenesen, vérszívás céljából tartózkodik az állaton. A nyúl a bolhát sajnos akár az előrecsomagolt szénától is megkaphatja - persze ez nem gyakori -, de nem szükséges fertőzött területre vinni a nyuszit ahhoz, hogy ez az élősködő megtelepedjen benne.

 

BolhaTünetek: A súlyos bolhásság tünetei fiatal állatokon figyelhetők meg. Az állat nyugtalan, bőrén helyenként szúrásnyomok találhatók. Az állat többet vakaródzik, mint eddig. Feltűnően, hirtelen kap a bundájához. Ha belefújunk a szőrébe akkor láthatjuk a bolhák ürülékét, ami kis mákszemhez hasonlít. (Érdekessége a bolhaürüléknek, ha vizet csepegtetsz rájuk, akkor lilás színt vesz fel a víz, mintha hipermangánt szórnánk bele. Sokan a fehér felületekre járó házi kedvencnél - például, ha a kádba jár inni - erről veszik észre, hogy bolhás az állat.) Ha már elszaporodtak a bolhák, akkor akár magát az állatot is láthatjuk futni a szőr tövénél.

Megelőzés: Léteznek megelőző és gyógykezelő készítmények. Ezeket a tünetek súlyosságától függően az állatorvos írja fel. A megfelelő higiénia, - mint minden betegség esetében - kritériuma a megelőzésnek. Ilyenkor a megfelelő bolhairtóval kezeljük az állatot. Majd egy alapos fürdetés sem árt ilyen esetben. A ketrecét is kezelni kell a megadott bolhairtó szerrel. Majd egy hét múlva megismételni az egész folyamatot - ekkor azonban már nem kell a nyulat megfürdetni. Így a lerakott petékből kikelő bolhákat is el tudjuk pusztítani.

 

Vissza az oldal tetejére

Gyógyszer beadás

 

   A beteg állatok gyógykezelésénél arra kell törekedni, hogy az előirt mennyiségű gyógyszer teljes biztonsággal bekerüljön a nyúl szervezetébe. A legbiztosabb módszer, ha a gyógyszert injekció formájában juttatjuk a szervezetbe.

   A gyógyszerbeadás másik lehetősége, amikor a készítményt takarmányba keverve kínáljuk az állatnak. Ez különösen hobbyként tartott nyulaknál biztonságos módszer, ahol a gazda figyelemmel tudja kísérni hogy kisállata biztosan elfogyasztja a kívánt táplálékot. Hátránya azonban, hogy a legtöbb betegség étvágytalansággal jár, azonkívül egyes készítményeknek kellemetlen íze vagy szaga van, ezért az állatok nem akarják elfogyasztani. Tehát ez csak akkor alkalmazható, ha az állatok étvágya kifogástalan.

Gyogyszer_beadas

   Megbízható eljárás, ha a folyékony, vagy por alakú gyógyszert ivóvízbe (esetleg kamilla teába) keverjük és adjuk az állatok elé, mert a beteg nyúl rendszerint szomjas, így a folyadékot szívesebben elfogyasztja. Folyadékba kevert gyógyszer esetén a hibahányadot csökkenthetjük azzal is, ha a készítményt szemcseppentő, vagy kanál segítségével a száj foghíjas részénél juttatjuk be az állat szájába.

 

Vissza az oldal tetejére

 

 

Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges! ©2008