WcvZ116cYOqlO_Jg9c2aVSHqXvhhj6ptAeeepEjvjMw

Állatvédelem és törvények

01_allatvedelem_es_torvenyekA “jólét” szó jelentését már sok szerző meghatározta és sok definícióját is megadták már. Ezek szerint, a jólét magában foglalja azt, hogy egy élőtest mennyire könnyen vagy nehezen állja meg a helyét, és ennek a viselkedésére, fiziológiájára és egészségére gyakorolt hatásait, ami ugyancsak következményekkel járhat a termelés minőségére és mennyiségére.

   A farmon élő állatoknál, ha a jólétük irányelveit akarjuk megfogalmazni, figyelembe kellene venni az “5 szabadság” tényezőt (FAWC, 1991), azaz mentesség az éhségtől és a szomjúságtól, a nem megfelelő környezettől, a fájdalomtól, sérülésektől és stressztől, mentesség a félelemtől, illetve attól, hogy a viselkedési repertoárjuk abnormálissá váljon.

   A nyulak jóléti szintjének tudományos értékelési lehetőségeit és a tárgyilagos minősítését néhány kutatás már tanulmányozta, bár erre a fajra nagyon kevés az utalás, azért, mert főleg fiziológiai és neuro-fiziológiai szempontból történtek a vizsgálatok. A jelenlegi szakirodalom szerint a nyusziknál is lehet ugyanazokat a mutatókat használni, amit más farmon nevelt állatok esetében. A nyulak jólétének az értékelésénél figyelembe kell venni mind a viselkedést és egyéb változókat is, mint például a fiziológiait.

   Ami az előzőt illeti, főleg az abnormális viselkedés jelenléte, amit sztereotípiának hívnak, jelezheti, hogy az állattal valami baj van, annak ellenére, hogy a talaj kapargatása a mancsukkal és a rágcsálás normális viselkedésnek számít, ha a környezet nem megfelelő. Az akut stressz egyéb fontos mutatóit, amit például a szállítás vagy a bánásmód vált ki, úgy is értékelhetjük, ha más viselkedési mintát is megnézünk, mint például az etetési aktivitást, vagy a társas és anyai viselkedést. Néhány fiziológiai mutatót is használhatunk az állatok jólétének és istállózásának vizsgálatához, ilyen például a fehérvérsejt száma, a mellékvese súlya, az aszkorbinsav és a kortikoszteron szint.02_allatvedelem_es_torvenyek

   Az új környezetbe helyezés és a bánásmód, valamint egy ACTH kihívás/kitétel hatásait az endokrin rendszerre , és úgy találták, hogy az állatokkal való bánásmód is és a gyógyszereknek való kitétel is 03_allatvedelem_es_torvenyeksressz tényező lehet, bár az előbbi kevésbé, mint az utóbbi.

   Annak ellenére, hogy jelenleg nincsenek egységes európai szabályok a nyúltartásra vonatkozólag, a laboratóriumi állatokat kivéve, sok európai országban vannak helyi előírások a belterjes nyúltenyésztésre és gazdálkodásra vonatkozóan. Sok állatfaj belterjes tenyésztésében és gazdálkodásában az állatok jólétének szabályait megalkották már 1987 óta, például az Egyesült Királyságban. Ez a Szabályzat tartalmaz előírásokat arra vonatkozólag, hogy mennyi hely szükséges, mind a ketrecben, mint a talajon nevelt állatokhoz.

   A W.R.S.A. német csoportja (Nyulak Tudományos Egyesületének Világszervezete) 1992 óta szintén megfogalmazott néhány utalást arra, hogy mennyi a minimum tér a nyúltenyésztésben. Sőt mi több, Svájcban is lefektettek néhány előírást (Az Állatvédelem Svájci Szabályai). Európai szinten azonban a nyúltartás csak nemrégiben kapott figyelmet: valójában néhány ország – mint például, Hollandia, Olaszország, Svájc és Franciaország – létrehozott egy munkacsoportot, azzal a céllal, hogy tanulmányozzanak néhány javaslatot a nyuszik jólétét figyelembe véve.

   A nyúltenyésztés és tartás lehetséges környezetből eredő stressz tényezői:

  • Nem kielégítő istállózási rendszer (az épület, szellőzés, mikroklíma, higiénia).
  • Nem megfelelő tápanyag (minőség és mennyiség).
  • Egészségügyi problémák.
  • Nem megfelelő bánásmód.
  • Stressz kiváltó tényezők jelenléte, mint például zaj, állatok.
  • Nem következetes napirend.
  • Nagy sűrűség; túl sok állat egy csoportban.
  • Az agresszív viselkedés jelenléte (versenyzés).
  • Az állatok szállításának az eszköze és kivitelezése nem megfelelő.

 

 

Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges! ©2008