WcvZ116cYOqlO_Jg9c2aVSHqXvhhj6ptAeeepEjvjMw

1. Hogyan adjunk be gyógyszert a nyuszinak…...

A beteg állatok gyógykezelésénél arra kell törekedni, hogy az előírt mennyiségű gyógyszer teljes biztonsággal bekerüljön a nyúl szervezetébe. A legbiztosabb módszer, ha a gyógyszert injekció formájában juttatjuk a szervezetbe. A gyógyszerbeadás másik lehetősége, amikor a készítményt takarmányba keverve kínáljuk az állatnak. Ez különösen hobbyként tartott nyulaknál biztonságos módszer, ahol a gazda figyelemmel tudja kísérni, hogy kisállata biztosan elfogyasztja a kívánt táplálékot.   Hátránya azonban, hogy a legtöbb betegség étvágytalansággal jár, azon kívül egyes készítményeknek kellemetlen íze vagy szaga van, ezért az állatok nem akarják elfogyasztani. Tehát ez csak akkor alkalmazható, ha az állatok étvágya kifogástalan.   Megbízható eljárás, ha a folyékony, vagy por alakú gyógyszert ivóvízbe,(esetleg kamillateába) keverjük és adjuk az állatok elé, mert abeteg nyúl rendszerint szomjas, így a folyadékot szívesebben elfogyasztja. Folyadékba kevert gyógyszer esetén a hibahányadot csökkenthetjük azzal is, ha a készítményt szemcseppentő, vagy kanál segítségével a száj foghíjas részénél juttatjuk be az  állat szájába.   Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges!...

2. Évszakok. Jön a tél a nyuszinak...

Az évszakok változását az állatok nemcsak a hőmérséklet csökkenés vagy növekedés révén észlelik, hanem a nappalok hosszúságának változása révén is. Ennek megfelelően fogja a nyuszi is a bundáját kialakítani a télre, illetve a nyárra. A természetben 3 nagy vedlési korszak van, inkább így mondanám, mert ez életkorhoz kötött, utána ők szinte folyamatosan váltják a szőrt. Ha sok nyuszi van egy légtérben (itt több 1000-re gondolok), akkor hihetetlen mennyi “láthatatlan” szőrszál kering a levegőben. Aki allergiás, annak ez egy rémálom. Szinte vágni lehet a szálló szőrt. Eléggé alattomos is, mert olyan pihe szőrökről van szó, mely a tüdő legmélyebb pontjába is be tud hatolni. Persze ez csak nagy mennyiségnél ártalmas. A nyuszi jól bírja a hűvöset és a meleget is. Persze az extra hideg és a meleg már neki is gondot okoz. Azonban senki nem teszi ki nagy mínuszokba a nyusziját. Az egyetlen, ami nekik ártalmas, az a huzat. Ettől kell óvni őket. Könnyen begyullad a fülük, meg is fázhatnak. Ez pedig, náluk veszélyes. Most, hogy jön a tél. Ezt érzik ők is. Nem is a hőmérséklet miatt (hisz lakásban azért viszonylag állandó hőt tudunk biztosítani), hanem a nappalok rövidüléséből tudják. Ezért ők is készülnek már rá. Ha gyakran kiviszed a nyulat, akár sétálni is, akkor a bundája is ehhez fog majd idomulni. Most valószínűleg épp az új bundát növesztik a nyuszik. Náluk nem észrevehető és nincs is vedlési szakasz. Azonban a lakásban tartott nyuszinál észrevehető mégis, ha szőrt vált....

3. Milyen gyomnövények etethetők a nyúllal és mik a mérgezőek?...

Ehető gyomok: Ha gyom növényt adunk a nyúlnak figyeljünk, hogy azt ne forgalmas út mellől szedjük, s a növények ne legyenek permetezettek. Nézzük meg, mennyireszennyezettek. Az a legbiztosabb, ha saját portánkról szerezzük be ezeket. A nyúl számára nem mérgező gyomok:útilapu mályva, lóhere, pitypang, pásztortáska, tyúkhúr, cickafark, körömvirág,muhar, csalán, papsajt.   Mérgező gyomok: Felsorolásukszinte lehetetlen. Mérgező a nyúl számára minden hagymás (tulipán), orgona,csillagfürt, parlagfű, páfrányok, tiszafa, boglárka, vadrepce, maszlag, búzagyomnövényei, aranyeső. Ha lakásban tartjuk a nyulat, szinténfigyelni kell a szobanövényekre. Ezeket megrágva szintén megbetegedhet az állat.   Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges!...

4. Kell-e junior táp a nyuszinak?...

Nagyon sok házikedvencnek már egészen kicsi korától megfelelő tápot adunk. Igaz a nyúl is emlős, mint a kutya vagy a macska, de ellentétben ezekkel a háziállatokkal a nyúlnak nincs szüksége különleges tápra.     Először is a nyúlnak nincs meghatározott „kora”. Ő nem junior, nem adult, tehát nincsenek kategóriák az életük folyamán.     A kutyák azért kapnak megfelelő tápot, mert minden korban más vitaminokra, ásványi anyagokra van szüksége. A nyúlnak ez nem kell. A cekotrófia révén előállítja a számára legfontosabb anyagokat- mi emberek nem is igazán tudjuk ennek ismeretében sem, hogy mikor milyen vitaminra lenne szüksége.     Ásványianyag kiegészítésre ott a nyalósó és egy esetleges betegség esetén pedig az orvos tájékoztat minket, mit kapjon pluszban a nyuszi.       A nyúl emésztése nagyon kényes. Ezért sem szabad össze-vissza tápokkal etetni. A nyuszi tudja mire van szüksége. Ha rendesen kap zöldet is, akkor abból ő már tudja magának fedezni amire szüksége van az egészséges élethez. Persze az étrendjét tegyük változatossá, de ezt a zöldségek, gyümölcsök, füvek megfelelő adagolásával elérhetjük.     A különféle tápok a takarmány gyártók egyik „szerzeményei”. A nyúlnak nemhogy segítene sok esetben akár bajt is okozhatnak. A nyúl kényes emésztése miatt a tápváltás- hogy esetleg junior táp után olyan tápot kap amiben más az anyagösszetétel – hasmenéshez, akár elhulláshoz is vezethet.       Tehát higgyük el, elég a nyuszinak a sima – minden extráktól mentes – táp. Ezt nem kell váltogatni. Mellé változatos...

5. Milyen a nyúl hallása és szaglása...

A nyuszi különleges állat- bár ezt akinek van tudja. Mivel nem ragadozó, hanem zsákmányállat, ezért óvatosan kell vele bánni. Sokszor még tőlünk is megijedhet, ha hirtelen mozdulunk…   Hallás   Már többször is említettem, a nyúl zsákmányállat, ennek következtében rendkívül jó a hallása. Mivel látószögük igen nagy, ezért nem kell feltétlenül az inger irányába fordulniuk ahhoz, hogy lássanak. Gyakran csak a fülüket fordítják a “forrás” felé, ezzel jelezve figyelmüket. Hallásuk sokkal jobb, mint az emberé. Ezt tartsuk szem előtt, mikor a nyuszi lakhelyét választjuk ki. Csendes helyet keressünk neki a lakásban. Vonatkozik ez a nem házi kedvencként tartott nyulakra is, zajmentes, nyugodt környezetben eredményesebb a tartásuk.     Szaglás Fajtársak, ha találkoznak, először megszaglásszák egymást. Ezzel magukban “besorolják” a másikat. A közhiedelemben a nyúl azért mozgatja fel-le az orrát, hogy megakadályozza állandóan növő fogainak túlnövését. Ez nem igaz. Az orrmozgás a szaglást segíti. Vadnyulaknál feltűnő jelenség, mikor az állat a széliránnyal szembe fordulva erősen szimatol. Ilyenkor méri fel a környezetében elhelyezkedő “barátot és ellenséget”.   Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges!...
advertisement advertisement

Milyen a nyúl vitaminszükséglete?

Milyen a nyúl vitaminszükséglete?
Nélkülözhetetlen szerepük közismert. Amelyből igen kis mennyiség kell az állat számára, azt általában az állat szervezete nem képes előállítani, így azt takarmánnyal és kiegészítőkkel kell a szervezetbe juttatni. Egyes vitaminokat azonban az állat maga is előtudja állítani a cekotrófia révén. Ezek a vitaminok főleg a B-vitaminok közé tartoznak. A vitaminokat két nagy csoportba sorolhatjuk. Léteznek zsírban oldódók, ilyenek az A, D, E, K-vitaminok. Ezek elraktározódnak a szervezetben,ezért a napi bevitele nem szükséges. A másik csoport a vízben oldódó vitaminok csoportja, melyek távoznak a szervezetből, ezért folyamatos pótlásukra szükség van. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a hámszövetképződéséhez. Hiánya a szaporodásban és a fiatalkori növekedésben okoz gondot.A nyúl takarmányából az A-vitamin előanyagához a karotinhoz jut hozzá. Ez megtalálható zöldtakarmányokban, sárgarépában. A D-vitamin a szervezetben a mész és foszforforgalmát szabályozza. Hiánya csontosodási zavart okozhat. A szárított szénafélék nagyobb mennyiségben tartalmaznak D-vitamint. Az E-vitamin hiánya szaporodási rendellenességet okozhat. Ez azonban ritkán fordul elő, mert a szénák,gabonafélék gazdagon tartalmazzák. A K-vitamint a nyúl emésztő csatornájában előállítja, így hiányával nemigen kell számolnunk. A B-vitaminhoz a nyúl a lágybélsár evésével jut hozzá. Ezt bizonyítja az is, hogy a lágy bélsár B12-vitamintartalma 23-szorosa a kemény bélsárnak. A B-csoportbeli vitaminok hiánya idegrendszeri zavarokat okozhat ezenkívül izomsorvadást idézhet elő. C-vitamin hiányával...

Honnan tudod, hogy az anyanyúl szoptatni akar?

Honnan tudod, hogy az anyanyúl szoptatni akar?
Az anyanyúl emberi szemszögből nem jó anya – nyúl szempontból viszont az… Az anyanyúl naponta egyszer ugrik be a fészekbe a fiókáihoz szoptatni őket – de ez nekik elég is. Ilyenkor másfél-két perc alatt megeszik az egy napra való „élelmet” a fiókák. És persze a nyúltej sokkal tartalmasabb, mint pl. a tehéntej. Ezen kívül az anya nem nyalogatja őket, nem gondozza – azért kell napközben a fiókákat elzárni az anyjuktól, mert nem is figyel rájuk. Szűk ketrecben rájuk lép, eltapossa őket. Ez természetes, nem bosszú, nem figyelmetlenség – a nyulak ilyenek. Ha nem tudjuk kizárni az anyát – ezt egy lezárható kisajtóval végzik a nagyobb telepeken -, az anya a szoptató ládába naponta egyszer megy be. A természetben sincs ez másképpen. Az üregi nyúl, miután megszoptatott az üregben, kívülről földdel tapasztja be az üreget. Majd mikor visszatér, akkor kiássa az üreg nyílását és szoptat. Érdekes megfigyelni ezt a házinyulaknál – és a hobbinyulaknál is, persze. Ha az anya szoptatni szeretne, ezt az ásó, kaparó mozdulatot teszi a ketrecben is. Ki szeretné ásni az „üreg” bejáratát… Ilyenkor a gazdi tudja, hogy most jött el a szoptatás...

Hogyan adjunk be gyógyszert a nyuszinak…

Hogyan adjunk be gyógyszert a nyuszinak…
A beteg állatok gyógykezelésénél arra kell törekedni, hogy az előírt mennyiségű gyógyszer teljes biztonsággal bekerüljön a nyúl szervezetébe. A legbiztosabb módszer, ha a gyógyszert injekció formájában juttatjuk a szervezetbe. A gyógyszerbeadás másik lehetősége, amikor a készítményt takarmányba keverve kínáljuk az állatnak. Ez különösen hobbyként tartott nyulaknál biztonságos módszer, ahol a gazda figyelemmel tudja kísérni, hogy kisállata biztosan elfogyasztja a kívánt táplálékot.   Hátránya azonban, hogy a legtöbb betegség étvágytalansággal jár, azon kívül egyes készítményeknek kellemetlen íze vagy szaga van, ezért az állatok nem akarják elfogyasztani. Tehát ez csak akkor alkalmazható, ha az állatok étvágya kifogástalan.   Megbízható eljárás, ha a folyékony, vagy por alakú gyógyszert ivóvízbe,(esetleg kamillateába) keverjük és adjuk az állatok elé, mert abeteg nyúl rendszerint szomjas, így a folyadékot szívesebben elfogyasztja. Folyadékba kevert gyógyszer esetén a hibahányadot csökkenthetjük azzal is, ha a készítményt szemcseppentő, vagy kanál segítségével a száj foghíjas részénél juttatjuk be az  állat szájába.   Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges!...

Évszakok. Jön a tél a nyuszinak

Évszakok. Jön a tél a nyuszinak
Az évszakok változását az állatok nemcsak a hőmérséklet csökkenés vagy növekedés révén észlelik, hanem a nappalok hosszúságának változása révén is. Ennek megfelelően fogja a nyuszi is a bundáját kialakítani a télre, illetve a nyárra. A természetben 3 nagy vedlési korszak van, inkább így mondanám, mert ez életkorhoz kötött, utána ők szinte folyamatosan váltják a szőrt. Ha sok nyuszi van egy légtérben (itt több 1000-re gondolok), akkor hihetetlen mennyi “láthatatlan” szőrszál kering a levegőben. Aki allergiás, annak ez egy rémálom. Szinte vágni lehet a szálló szőrt. Eléggé alattomos is, mert olyan pihe szőrökről van szó, mely a tüdő legmélyebb pontjába is be tud hatolni. Persze ez csak nagy mennyiségnél ártalmas. A nyuszi jól bírja a hűvöset és a meleget is. Persze az extra hideg és a meleg már neki is gondot okoz. Azonban senki nem teszi ki nagy mínuszokba a nyusziját. Az egyetlen, ami nekik ártalmas, az a huzat. Ettől kell óvni őket. Könnyen begyullad a fülük, meg is fázhatnak. Ez pedig, náluk veszélyes. Most, hogy jön a tél. Ezt érzik ők is. Nem is a hőmérséklet miatt (hisz lakásban azért viszonylag állandó hőt tudunk biztosítani), hanem a nappalok rövidüléséből tudják. Ezért ők is készülnek már rá. Ha gyakran kiviszed...
Milyen gyomnövények etethetők a nyúllal és mik a mérgezőek?

Milyen gyomnövények etethetők a nyúllal és mik a mérgezőek?...

Ehető gyomok: Ha gyom növényt adunk a nyúlnak figyeljünk, hogy azt ne forgalmas út mellől szedjük, s a növények ne legyenek permetezettek. Nézzük meg, mennyireszennyezettek. Az a legbiztosabb, ha saját portánkról szerezzük be ezeket. A nyúl számára nem mérgező gyomok:útilapu mályva, lóhere, pitypang, pásztortáska, tyúkhúr, cickafark, körömvirág,muhar, csalán, papsajt.   Mérgező gyomok: Felsorolásukszinte lehetetlen. Mérgező a nyúl számára minden hagymás (tulipán), orgona,csillagfürt, parlagfű, páfrányok, tiszafa, boglárka, vadrepce, maszlag, búzagyomnövényei, aranyeső. Ha lakásban tartjuk a nyulat, szinténfigyelni kell a szobanövényekre. Ezeket megrágva szintén megbetegedhet az állat.   Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges!...
Kell-e junior táp a nyuszinak?

Kell-e junior táp a nyuszinak?

Nagyon sok házikedvencnek már egészen kicsi korától megfelelő tápot adunk. Igaz a nyúl is emlős, mint a kutya vagy a macska, de ellentétben ezekkel a háziállatokkal a nyúlnak nincs szüksége különleges tápra.     Először is a nyúlnak nincs meghatározott „kora”. Ő nem junior, nem adult, tehát nincsenek kategóriák az életük folyamán.     A kutyák azért kapnak megfelelő tápot, mert minden korban más vitaminokra, ásványi anyagokra van szüksége. A nyúlnak ez nem kell. A cekotrófia révén előállítja a számára legfontosabb anyagokat- mi emberek nem is igazán tudjuk ennek ismeretében sem, hogy mikor milyen vitaminra lenne szüksége.     Ásványianyag kiegészítésre ott a nyalósó és egy esetleges betegség esetén pedig az orvos tájékoztat minket, mit kapjon pluszban a nyuszi.       A nyúl emésztése nagyon kényes. Ezért sem szabad össze-vissza tápokkal etetni. A nyuszi tudja mire van szüksége. Ha rendesen kap zöldet is, akkor abból ő már tudja magának fedezni amire szüksége van az egészséges élethez. Persze az étrendjét tegyük változatossá, de ezt a zöldségek, gyümölcsök, füvek megfelelő adagolásával elérhetjük.     A különféle tápok a takarmány gyártók egyik „szerzeményei”. A nyúlnak nemhogy segítene sok esetben akár bajt is okozhatnak. A nyúl kényes emésztése miatt a tápváltás- hogy esetleg junior táp után olyan tápot kap amiben más az...
Milyen a nyúl hallása és szaglása

Milyen a nyúl hallása és szaglása

A nyuszi különleges állat- bár ezt akinek van tudja. Mivel nem ragadozó, hanem zsákmányállat, ezért óvatosan kell vele bánni. Sokszor még tőlünk is megijedhet, ha hirtelen mozdulunk…   Hallás   Már többször is említettem, a nyúl zsákmányállat, ennek következtében rendkívül jó a hallása. Mivel látószögük igen nagy, ezért nem kell feltétlenül az inger irányába fordulniuk ahhoz, hogy lássanak. Gyakran csak a fülüket fordítják a “forrás” felé, ezzel jelezve figyelmüket. Hallásuk sokkal jobb, mint az emberé. Ezt tartsuk szem előtt, mikor a nyuszi lakhelyét választjuk ki. Csendes helyet keressünk neki a lakásban. Vonatkozik ez a nem házi kedvencként tartott nyulakra is, zajmentes, nyugodt környezetben eredményesebb a tartásuk.     Szaglás Fajtársak, ha találkoznak, először megszaglásszák egymást. Ezzel magukban “besorolják” a másikat. A közhiedelemben a nyúl azért mozgatja fel-le az orrát, hogy megakadályozza állandóan növő fogainak túlnövését. Ez nem igaz. Az orrmozgás a szaglást segíti. Vadnyulaknál feltűnő jelenség, mikor az állat a széliránnyal szembe fordulva erősen szimatol. Ilyenkor méri fel a környezetében elhelyezkedő “barátot és ellenséget”.   Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges!...
Hogyan neveli fel a nyúl a fiókákat

Hogyan neveli fel a nyúl a fiókákat

A kisnyulak igen fejletlenül, csupaszon, vakon és süketen jönnek a világra. Az újszülött nyúl nem a tejből veszi fel a nélkülözhetetlen ellenanyagokat, hanem a magzatburkon keresztül, már a vemhesség alatt átkerülnek a magzatokba, és így kellő védettséggel születnek meg.   Fejlődésük azonban nagyon gyors. Négy- és hétnapos koruk között elkezd nőni a szőrük, újabb két-három nap múlva pedig, a szemeik, majd a füleik is kinyílnak. Külső füleik, melyek világra jövetelkor aprócskák, gyors növekedésnek indulnak. Az anya napjában csak egyszer szoptat. Mivel pár napos korban a bőridegek, de az idegrendszer érzékenysége is fejletlen, a fiókák szinte teljesen érzéketlenek a fájdalom és a külvilág ingereire. A szopási ingert is csak az váltja ki, ha mocorgás közben az anya csecse a fióka szájához ér. Ha ez nem történne meg, akkor a fióka hang nélkül éhen pusztulna. A szoptatás két hétig tart, ekkor a kisnyulak már megpróbálnak szilárd táplálékot is fogyasztani. A harmadik héttől előmerészkednek a fészekből.   Ha nyulunk nagyon sok utódot hoz a világra, vagy nem neveli őket, megpróbálkozhatunk a dajkásítással. Ennek lényege az, hogy hasonló fiókát nevelő anya alá helyezzük az elárvult kölyköket. Ilyenkor nem kell az idegen anya elutasításától tartani.   Egészen az első pillanatoktól a fiókákhoz nyúlhatunk- sőt kell is – hisz meg kell nézzük van-e halott fióka...
A nyúl fogai

A nyúl fogai

   A házinyúl rendszertanilag az emlősök osztályába, a tulajdonképpen emlősök alosztályába, a rágcsálók öregrendjébe tartozik. Az öregrenden belül megkülönböztetünk nyúlszerű rágcsálók és rágcsálók rendjét. Ezáltal a nyúlszerűek – így a házinyúl sem – nem tartoznak a rágcsálók közé. Ennek legjobb bizonyítéka a fogazat alakulása. A rágcsálók metszőfoga állandóan nő, ezt élete folyamán folyamatosan koptatni kényszerül.    A nyúl kettős metszőfogú állat, mely szerint a felső állkapocsban a két rágásra használt elülső metszőfog mögött egy-egy második metszőfog is jelen van. Ezek általában fele-harmada hosszúságúak az előttük levőknél. Az állatvilágban ez egyedülálló,csak a nyúlszerűek rendelkeznek vele.    A fogszám is eltérést mutat. Míg anyúlalakúaknak 28, a rágcsálóknak 26 foga van. A nyúl 16 foggal születik. A tejfogakat a nyúl 20-28 napos kora közt váltja. Fogképlete: Z       EZ       Sz      M.      M.      Sz.     EZ.      Z. 3        3         0         2         2         0        3        3 3        2         0         1          1         0        2        3   Z= zápfog   EZ= előzápfog   Sz= szemfog   M= metszőfog   Az oldalak bármilyen tartalmi elemének felhasználásához a szerző előzetes írásos engedélye szükséges!...
Állatvédelem és törvények

Állatvédelem és törvények

A “jólét” szó jelentését már sok szerző meghatározta és sok definícióját is megadták már. Ezek szerint, a jólét magában foglalja azt, hogy egy élőtest mennyire könnyen vagy nehezen állja meg a helyét, és ennek a viselkedésére, fiziológiájára és egészségére gyakorolt hatásait, ami ugyancsak következményekkel járhat a termelés minőségére és mennyiségére.    A farmon élő állatoknál, ha a jólétük irányelveit akarjuk megfogalmazni, figyelembe kellene venni az “5 szabadság” tényezőt (FAWC, 1991), azaz mentesség az éhségtől és a szomjúságtól, a nem megfelelő környezettől, a fájdalomtól, sérülésektől és stressztől, mentesség a félelemtől, illetve attól, hogy a viselkedési repertoárjuk abnormálissá váljon.    A nyulak jóléti szintjének tudományos értékelési lehetőségeit és a tárgyilagos minősítését néhány kutatás már tanulmányozta, bár erre a fajra nagyon kevés az utalás, azért, mert főleg fiziológiai és neuro-fiziológiai szempontból történtek a vizsgálatok. A jelenlegi szakirodalom szerint a nyusziknál is lehet ugyanazokat a mutatókat használni, amit más farmon nevelt állatok esetében. A nyulak jólétének az értékelésénél figyelembe kell venni mind a viselkedést és egyéb változókat is, mint például a fiziológiait.    Ami az előzőt illeti, főleg az abnormális viselkedés jelenléte, amit sztereotípiának hívnak, jelezheti, hogy az állattal valami baj van, annak ellenére, hogy a talaj kapargatása a mancsukkal és a rágcsálás normális viselkedésnek számít, ha a környezet nem megfelelő. Az akut...

« Previous Entries

Szavazás

Mi a véleményed a megújult oldalról?

View Results

Loading ... Loading ...
Milyen a nyúl vitaminszükséglete?